A régi időkben, amikor országunk vezetősége 5 tojást engedélyezett minden államolgárának egy hónapban, akkor biza megtanultunk spórlósan (de mondhatjuk nyomorultan) főzni. Sokszor a semmiből teremtettünk vacsorát a vendégeinknek, szegény anyámat csak kesőbb tudtam megérteni, mennyire néhez volt neki a négy gyermekkel boldogulni. Pedig akkor volt reggeli, uzsonna, közös ebéd és mindig együtt elköltött vacsora is.
Most van minden anyagi, de már nincs meg a család.
De térjek vissza a nokedlire. Kevés tojással, rossz liszttel, hevenyészett nokedliszaggatóval, de főztük, főztem. Azóta is a kedvenc körítésem maradt, szaftos húsok mellé, vagy csak sajttal, túróval megszórva, tejföllel megöntözve.
Mivel kékpenészes sajtot vásároltam, úgy gondoltam, a nokedlit is meg kell valamivel bolondítanom. 25 dkg lisztet tálba szitáltam (nem győzök minden alkalommal hálálkodni Nagyildinek a szitapohárért), megsóztam, beleütöttem 2 tojást és belekanalaztam egy jó diónyi zöld pestót, olyan üzletben vásároltat. Összekevertem annyi hideg vízzel, hogy szaggatni való keménységet (lágyságot?) kapjak.
Enyhén zöldesnek, nem túl bizalomgerjesztőnek látszott a massza, de oda se neki, így is nagyon finomnak ígerkezett.
Feltettem főni egy fazékban vizet, amit megsóztam, majd amikor lobogott, beleszaggattam a nokedliket.
Hagytam főni, 10 perc múlva, amikor megkóstoltam és megbizonyosodtam, hogy puha, leszűrtem és olvasztott vajjal elkevertem.
Most van minden anyagi, de már nincs meg a család.
De térjek vissza a nokedlire. Kevés tojással, rossz liszttel, hevenyészett nokedliszaggatóval, de főztük, főztem. Azóta is a kedvenc körítésem maradt, szaftos húsok mellé, vagy csak sajttal, túróval megszórva, tejföllel megöntözve.
Mivel kékpenészes sajtot vásároltam, úgy gondoltam, a nokedlit is meg kell valamivel bolondítanom. 25 dkg lisztet tálba szitáltam (nem győzök minden alkalommal hálálkodni Nagyildinek a szitapohárért), megsóztam, beleütöttem 2 tojást és belekanalaztam egy jó diónyi zöld pestót, olyan üzletben vásároltat. Összekevertem annyi hideg vízzel, hogy szaggatni való keménységet (lágyságot?) kapjak.
Enyhén zöldesnek, nem túl bizalomgerjesztőnek látszott a massza, de oda se neki, így is nagyon finomnak ígerkezett.Feltettem főni egy fazékban vizet, amit megsóztam, majd amikor lobogott, beleszaggattam a nokedliket.
Hagytam főni, 10 perc múlva, amikor megkóstoltam és megbizonyosodtam, hogy puha, leszűrtem és olvasztott vajjal elkevertem.
Feleim, vegyetek és egyetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése